SLIV JEZERA PALIĆ

pozivnica LOGOS

Dr Lajoš Hovanj

SLIV JEZERA PALIĆ

Subotica, 2016.

IZDAVAČI:

Историјски архив Суботица – Szabadkai Történelmi Levéltár – Povijesni arhiv Subotica

Za izdavača: Stevan Mačković, prof.istorije

Pokret STUB Subotica

Za izdavača: Zvonimir Stantić, politikolog

Sredstva za štampanje knjige obezbedili su:

Pokrajinski sekretarijat za nauku I tehnološki razvoj, Novi Sad

Sekretarijat za poljoprivredu i zaštitu životne sredine grada Subotice

Štampa: FUTURA,Petrovaradin

Rezime:

SLIV PALIĆKOG JEZERA

Ova knjiga je nastala na osnovu doktorske disertacije pod naslovom Pregled promena u slivu Palićkog jezera od kraja XVII veka do danas i istraživanje uzroka tih promena odbranjene 4. juna 2008. godine na Građevinskom fakultetu u Subotici. U knjizi su prikazani rezultati pregleda dokumenata istorijskih arhiva iz Subotice, Budimpešte i Estergoma (Mađarska), zbirke projekata subotičkih preduzeća, objavljenih radova i iskustva stečena obilaskom terena u vezi stanja okoline Palićkog jezera. (Na osnovu podataka izrađena je Hronologija promena stanja sliva Palićkog jezera – sastavni deo disertacije, sa navodima izvora informacija, od kojih su, na kraju ove knjige, izdvojeni korišćena stručna literatura, studije i projekti. Čine ih 600 strana teksta i 2.475 strana priloga.) Originalni podaci u vezi voda na slivu Palićkog jezera potiču sa kraja XVII veka, a najraniji podaci, koji su sačuvani u kasnijim radovima, potiču iz XV/XVI veka.

Sahidrološko-hidrauličkog stanovišta homogenim periodom sliva Palićkog jezera smatra se stanje nepromenjenih uslova doticaja vode na sliv i oticaja sa sliva. Pregledom izvedenih radova utvrđeni su hidrotehnički radovi kapitalni za razdvajanje homogenih perioda sliva. Utvrđenoje osam homogenih perioda sliva Palićkog jezera:

do 1470/1526. godine, 1470/1526-12. 4/14.6.1817, 12.4/14.6.1817-19.4.1848, 19.4.1848-1.1.1963, 1.1.1963-1.8.1971, 1.8.1971-8.3.1977, 8.3.1977-11.7.1995. i od 11. jula 1995. godine.

Površinske vode sliva su se menjale tokom analiziranog vremenskog perioda. Radi identifikacije površinskih voda u Aneksu 1 je dat njihov kratak prikaz, a na prilozima I-2–I-3 obeležena njihova lokacija. Za utvrđivanje stanja površinskih voda i Palićkog jezera korišćeni su rezultati geomehaničkih bušotina (Aneks 2) i veza nivoa, površine i zapremine vode Palićkog jezera (Aneks 3).

Tokom svakog homogenog perioda analizirani su podaci u vezi definisanja granica sliva. Analizom stanja površinskih voda na neurbanizovanom i na urbanizovanom delu sliva, tokom homogenih perioda definisane su lokacije izvorišta i trase potoka, te lokacije i karakteristike stajaćih voda. Prikazom radova na koritu Palićkog jezera utvrđeni su nivogram i promena zapremine vode u jezeru tokom homogenih perioda.

Na osnovu visinskih, geoloških i hidrografskih karakteristika okoline Palićkog jezera, te promene osmatranih nivoa podzemne vode na ovom području, procenjena je granica sliva jezera.

Bez razmatranja uticaja promena padavina na slivu, dat je predlog sistema za osmatranje dovoda vode u jezero i odvoda vode iz jezera.

Na kraju su izvedeni zaključci u vezi istraživanja promena stanja sliva Palićkog jezera i – u skladu sa ciljevima istraživanja – razmatrani kriterijumi za utvrđivanje mreža osmatranja proticaja, s ciljem upravljanja vodama na slivovima sličnim Palićkom jezeru.

 

Összefoglaló:

A PALICSI-TÓ VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE

 

Ez a könyv a 2008. június 4-én a szabadkai Építőmérnöki Karon megvédett, A Palicsi-tó vízgyűjtő területének a XVII. század végétől máig történt változásainak áttekintése és e változások okainak nyomozása című doktorátus alapján készült. A könyvben bemutatásra kerültek a szabadkai, budapesti és esztergomi történelmi levéltárak dokumentumai, a szabadkai vállalatok tervdokumentációi, a megjelentetett munkák és a Palicsi-tó környékének jelenlegi állapotával foglalkozó terepszemlék. (Mindezek alapján elkészült a diszertáció részét képező Palicsi-tó vízgyűjtőjének változásait bemutató időrend, amiből a könyv végén a felhasznált szakirodalom, tanulmányok és tervek jegyzéke olvasható. Az időrend terjedelme 600 oldal szöveg és 2475 oldal melléklet.) A Palicsi-tó vízgyűjtő területére vonatkozó korabeli adatok a XVII. század végéről maradtak fenn, a későbbi munkákban említett legkorábbi adatok pedig a XV. és XVI. század fordulójáról valók.

A Palicsi-tó vízgyűjtő területének hidrológiai és hidraulikai kritériumok szerinti homogén időszakának jellemzője, hogy a vízgyűjtő területre azonos körülmények között juthat a víz, ill. innen azonos körülmények között folyhat el. Az elvégzett rendezési munkálatok áttekintésével sikerült megállapítani a homogén időszakokat elválasztó kapitális vízépítési beavatkozásokat. A Palicsi-tó vízgyűjtő területének így nyolc homogén időszaka ismerhető meg: az 1470/1526-ig, az 1470/1526-tól 1817. április 12./június 6-ig, az 1817. április 12./június 6-tól 1848. április 19-ig, az 1848. április 19-től 1963. január 1-ig, az 1963. január 1-től 1971. augusztus 1-ig, az 1971. augusztus 1-től 1977. március 8-ig, az 1977. március 8-tól 1995. július 11-ig tartott és 1995. július 11-től jelenleg is tartó.

A kivizsgált időszak folyamán a vízgyűjtő terület felszíni vizei megváltoztak. Azonosításukat az 1. függelék rövid jellemzésükkel segíti, az I-2–I-3. mellékletek pedig helyüket jelölik. A felszíni vizek és a Palicsi-tó állapotának megállapításához a talajmechanikai furatok eredményeit (2. függelék) és a Palicsi-tó vízszintjének, felületének és köbtartalmának az összefüggését (3. függelék) használtuk.

Minden homogén időszakban elemeztük azokat az adatokat, amikkel felbecsülhetővé vált a vízgyűjtó terület határa. A nem urbanizált és az urbanizált terület felszíni vizeinek elemzésével minden homogén időszakban azonosítottuk a patakok forrásvidékét és nyomvonalát, ill. az állóvizek helyét és jellemzőit. A Palicsi-tó medrében történt rendezési munkálatok áttekintésével megállapítottuk a tónak a homogén időszak folyamán volt vízszintjének és köbtartalmának a változását.

A Palicsi-tó környékének terepszinti, talajtani és vízrajzi jellemzői, ill. a talajvizek szintének a változásai alapján azonosítottuk a tó vízgyűjtő területének a határát.

A csapadéknak a vízgyűjtő területen okozott hatásának elemzése nélkül javaslat készült annak a rendszernek a kialakítására, amellyel követhető a tavat tápláló és a tóból elvezetett vizek mennyisége.

A munka végén a Palicsi-tó vízgyűjtő területének változásait kutató elemzés záradékai olvashatók és – a munka céljának megfelelően – azok a kritériumok vannak áttekintve, amelyekkel kialakíthatók a Palicsi-tó vízgyűjtő területéhez hasonló vízgyűjtőkön is a vízhozam mérésére vonatkozó megfigyelési hálózatok.

 

O AUTORU

(Foto: Mihalj Sobonja)

Lajoš Hovanj (Hovány Lajos) je rođen 18. januara 1955. u Gunarošu, opština Bačka Topola, Republika Srbija. U Gunarošu je završio osnovnu školu, a u Bačkoj Topoli gimnaziju prirodno-matematičkog smera.

Na Građevinski fakultet u Beogradu upisao se školske 1974/75. godine, a na istom fakultetu diplomirao je 13. juna 1979. godine. Diplomski rad Hidraulička analiza preliva i donjeg ispusta na gravitacionoj brani iz predmeta Hidraulika uspešno je odbranio. Te godine za najbolji uspeh tokom studija dobio je nagradu iz Fonda „Jaroslav Černi”.

Oktobra 1982. godine upisao se na poslediplomske studije Građevinskog fakulteta u Beogradu (odsek Hidrotehnički, pododsek Hidraulika). Magistarski rad Eksperimentalno istraživanje sabirnog kanala sa obostranim i čeonim prelivanjem u njega, namenjen evakuaciji velikih voda iz malih akumulacija uspešno je odbranio 28. januara 1987. godine. I na poslediplomskoj nastavi imao je najbolji uspeh tokom studija među kandidatima koji su te godine odbranili magistarski rad i dobio je odgovarajuću nagradu iz Fonda „Jaroslav Černi”.

Doktorsku disetraciju je odbranio 4. juna 2008. godine na Građevinskom fakultetu u Subotici, na temu Pregled promena u slivu Palićkog jezera od kraja XVII veka do danas i istraživanje uzroka promena tih promena.

Po diplomiranju, od juna 1979. godine do avgusta 1982. godine radio je u Isntitutu za građevinarstvo SAPV u Subotici kao projektant, a od školske 1980/81. godine do septembra 1982. godine radio je honorarno na Građevinskom fakultetu i Višoj tehničkoj školi u Subotici. Od 1. septembra 1982. godine radi na Građevinskom fakultetu u Subotici i to kao asistent, od školske 1988/89. godine do školske 1993/94. godine kao profesor Više škole, a od školske 2008/9. godine kao docent.

Objavio je tri knjige kao jedini autor, tri knjiga sa koautorima, i 172 naučna i stručna rada.

 

Advertisements

O felis catus
35 godina tragam za mrvicom istine u proslosti, ali je nisam nasao jos.

Ostavite odgovor

Popunite detalje ispod ili pritisnite na ikonicu da biste se prijavili:

WordPress.com logo

Komentarišet koristeći svoj WordPress.com nalog. Odjavite se / Promeni )

Slika na Tviteru

Komentarišet koristeći svoj Twitter nalog. Odjavite se / Promeni )

Fejsbukova fotografija

Komentarišet koristeći svoj Facebook nalog. Odjavite se / Promeni )

Google+ photo

Komentarišet koristeći svoj Google+ nalog. Odjavite se / Promeni )

Povezivanje sa %s

%d bloggers like this: