LEVÉLTÁRI KALAUZA

PDF LEVÉLTÁRI KALAUZA   vodic_hu

vodic_hu-2

Kiadó
Istorijski arhiv Subotica – Történelmi Levéltár Szabadka
Felelős szerkesztő
Stevan Mačković
Szerkesztők
Tatjana Segedinčev
Zoran Veljanović
Előkészítő bizottság
Tatjana Segedinčev, Zoran Veljanović, Zoran Vukelić,
Zolna Matijević, Smilja Prodanović, Sanela Pletikosić
(VODIČ kroz arhivske fondove Istorijskog arhiva Subotica XVIII/1, 2012)
Fordítók
Halász Tibor, Matijević Zolna, Mészáros Zoltán
Szakmai és nyelvi lektor
Apró Erzsébet

logo_ok

A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR

LEVÉLTÁRI KALAUZA

  1. kötet

(A 2012-ben, szerb nyelven megjelent kiadvány kiegészített és javított változata.)

Szerkesztő:

Apró Erzsébet

Szabadka, 2014

 

ELŐSZÓ ……………………………………………………………………………………………………………… 3
BEVEZETŐ ……………………………………………………………………………………………………………… 3
A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE …………………………………….            5
LEVÉLTÁRI ANYAG…………………………………………………………………….                         10
ÚTMUTATÓ A KALAUZ HASZNÁLATÁHOZ ……………………………………………………… 14
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ……………………………………………………………………………. 16
A REGISZTRATÚRA JELLEGŰ FONDOK, ………………………………………………………….. 17
CSALÁDI ÉS SZEMÉLYI FONDOK, …………………………………………………………………. 17
GYŰJTEMÉNYEK…………………………………………………………………………………….. .. 17
A FONDOK RENDEZÉSI ELV (KLASSZIFIKÁCIÓS SÉMA) SZERINTI JEGYZÉKE
……………………………………………………………………………………..   ………….. 316
A. REGISZTRATÚRA JELLEGŰ FONDOK …………………………………………………. 316
A.1. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK ………….. …………..316
A.1.1. LEVÉLTÁRI FONDOK 1918-IG ………………………………………………………. 316
A.1.2. LEVÉLTÁRI FONDOK 1918-TÓL 1941-IG ………………… ……………………… 317
A.1.3. LEVÉLTÁRI FONDOK 1941-TŐL 1944-IG ………………………………..               319
A.1.4. LEVÉLTÁRI FONDOK 1944-TŐL ……………………………………………….      . 319
A.2. A JOGSZOLGÁLTATÁS SZERVEI ………………………….

A.2.1. LEVÉLTÁRI FONDOK 1918-IG ……………………………………………………….. 321
A.2.2. LEVÉLTÁRI FONDOK 1918-TÓL 1941-IG ………………………………………….. 323
A.2.3. LEVÉLTÁRI FONDOK 1941-TŐL 1944-IG ………………………………………….. 323
A.2.4. LEVÉLTÁRI FONDOK 1944-TŐL …………………………. ………………………… 324
A.3. KATONAI SZERVEK, INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK ………………………….. 324
A.3.4. LEVÉLTÁRI FONDOK 1944-TŐL …………………………………………………….. 324
A.4. OKTATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK ÉS
SZERVEZETEK ………………………………………………………………………………….. 325
A.4.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK ……………………………………. 325

A.4.2. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETE…………………………………… 326
A.5. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK …………………………………….. 328
A.5.1. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK …………………………………………………………… 328
A.6. GAZDASÁGI SZERVEK ÉS PÉNZINTÉZETEK ………………………………………… 328
A.6.1. ……….. BANKOK ÉS PÉNZINTÉZETEK (TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS HITELSZÖVETKEZETEK)..      …………………………………………………………………. 328
A.6.2. GAZDASÁGI TÁRSULATOK, TESTÜLETEK, EGYESÜLETEK …………………….. 329
A.6.2.1. GAZDASÁGI EGYESÜLETEK…………………………………………………………. 329
A.6.2.2. SZÖVETKEZETEK ……………    ……………………………………………………… 331
A.6.3. GAZDASÁGI VÁLLALATOK ………………. …………………………………………… 332
A.6.3.1. IPAR ÉS BÁNYÁSZAT ………………………………………………………………… 332
A.6.3.2. MEZŐGAZDASÁG, VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS ERDÉSZET ………………………… 333
A.6.3.3. KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÓIPAR ÉS TURIZMUS ………………………….. 334
A.6.3.4. KÖZLEKEDÉS ………………………………………………………….. …………….. 336
A.6.3.5. EGYÉB ………………………………………………. …………………………………. 337
A.6.4. KISIPAR …………………………………………………………………………………… 338
A.6.5. SZÖVETKEZETEK ………………………………………………………………………… 339
A.7. TÁRSADALMI-POLITIKAI SZERVEZETEK, TÁRSULATOK ÉS TESTÜLETEK .. ….. 340
A.7.1. POLITIKAI PÁRTOK ÉS TÁRSADALMI-POLITIKAI SZERVEZETEK ……………… 340
A.7.2. SZAKMAI SZERVEZETEK, TÁRSULATOK, EGYESÜLETEK ……………………….. 341
A.7.3. JÓLÉTI EGYESÜLETEK …………………. ……………………………………………… 342
A.7.4. KULTURÁLIS ÉS NÉPMŰVELŐ EGYESÜLETEK ……………………………. ……… 343
A.7.6. SPORTEGYLETEK ÉS -EGYESÜLETEK ………………………………………………. 343
A.7.7. EGYÉB ……………………………………….     ………………………………………… 344
B. CSALÁDI ÉS SZEMÉLYI FONDOK …………………………………………………………. 344
B.1. CSALÁDI FONDOK …………………………………………………………………………. 344
B.2. SZEMÉLYI FONDOK …………. …………………………………………………………… 345
C. GYŰJTEMÉNYEK ………………………………………………………………………………. 345

 

1743-01

1743

 

Diploma 1779

1779

ELŐSZÓ

BEVEZETŐ

A Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban: Levéltár) Szabadka, Topolya és Kishegyes községek területén működő olyan művelődési intézmény, amely a gyűjtőterületeihez tartozó levéltári és irattári anyag védelmével foglalkozik.

A Levéltár teljes levéltári anyagáról eddig két általános tájékoztató segédlet jelent meg. Az egyik a Levéltári Kalauz (a továbbiakban: Kalauz), amelyet 1970-ben Karlócán, a Vajdasági Levéltár adott ki, a Levéltári kalauzok című sorozat 1. köteteként. A másik a szabadkai fondjegyzék, ami 1977-ben, a Jugoszláviai Levéltári Dolgozók Egyesületeinek Szövetsége által kiadott országos fondjegyzék Vajdaság Autonóm Tartomány (a továbbiakban: VAT) területére vonatkozó 3. kötetében jelent meg és a vajdasági levéltárak levéltári fondjait és gyűjteményeit tartalmazza.[1]

A levéltári anyag részleges ismertetése pedig, 2008-ban és 2012-ben jelent meg, az egyik az 1918-ig, a másik az 1944 és 1950 között keletkezett iratokról.[2]

Az 1970-es Kalauzban 143, az 1977-ben megjelentben pedig, 191 fond és gyűjtemény bemutatására került sor. Az azóta eltelt időszakban a Levéltár állománya nagy mennyiségű levéltári anyaggal gyarapodott. Az újonnan levéltárba került iratanyag levéltári rendezése és feltárása, összeírása és leírása is megtörtént, így a Levéltár fondjainak és gyűjteményeinek száma 2010-ben 473-ra növekedett.[3] A fondnyilvántartásba bevezetett adatok alapján látszott, hogy több fondnak is megváltozott a terjedelme (pl. a lejárt őrzési idejű iratok levéltári selejtezése miatt), az elnevezése vagy az évköre. A fondképzők (iratképző szervek) története és a fondtörténetek is hiányosak voltak. A raktári jegyzékek elavultak, hiányoznak belőlük az idők folyamán gyarapodás vagy csökkenés miatt létrejött mennyiségi, vagy más természetű változások, ezért mindez egy új segédlet elkészítését tette szükségessé.

Ez az új Kalauz a Szerbiai Levéltári Kalauzok Szerkesztősége által 2002-ben elfogadott vajdasági levéltárakra vonatkozó Utasítás[4] alapján készült. A publikáció a következő fejezeteket tartalmazza:

– ELŐSZÓ, a bevezetéssel, az intézmény és a levéltári anyag történetével, a publikáció használati utasításával és a rövidítések jegyzékével;

– A REGISZTRATÚRA JELLEGŰ FONDOK, a CSALÁDI ÉS SZEMÉLYI FONDOK valamint a GYŰJTEMÉNYEK jegyzékei;

– A FONDOK RENDEZÉSI ELV (KLASSZIFIKÁCIÓS SÉMA) SZERINTI JEGYZÉKE

– NÉVMUTATÓ

– HELYNÉVMUTATÓ.

 

A Kalauz I. kötete 220 fondot és gyűjteményt tartalmaz, melyek sorszámát a levéltári törzskönyvi nyilvántartásba[5] való felvételük alkalmával kapott fondszám (F. 1–220-ig ) képezi.

A Kalauz több főlevéltáros közreműködésével készült. Az Előszó, A Szabadkai Történelmi Levéltár története, a Levéltári anyag, a Használati útmutató, a Fondok rendezési elv szerinti összeírása, a Névmutató című fejezeteket, valamint 56 fond leírását Tatjana Segedinčev főlevéltáros készítette elő kiadásra, a további fondok leírása Zoran Veljanović főlevéltáros (56 fond és a helynévmutató kidolgozása), Zoran Vukelić főlevéltáros (50 fond), Sanela Pletikosić főlevéltáros (38 fond), Matijević Zolna levéltári tanácsos (18 fond) és Smilja Prodanović főlevéltáros (2 fond) munkája.

A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

Az írásos dokumentumok megőrzésének szükségességét csak a modern országok rendezett társadalmi körülményei között ismerték fel. A középkorban ez a jelenség nagy ritkaságnak számított, a 20. század kezdetén viszont már szervezett formát ölt.

Az iratok raktározásának a kontinuitása városunkban 1751-től veszi kezdetét. Ekkor épül fel az első városháza, amely csak négy helyiséggel rendelkezett, amelyek közül az egyik az archívum volt.[6] A későbbi idők folyamán csaknem ugyanezen a helyen még két városháza épült (1828-ban és 1910-ben), úgyhogy az iratok őrzése és tárolása az 1912-ben ünnepélyesen átadott városháza (a továbbiakban: Városháza) épületében, ahol a Levéltár székhelye is van, folyamatos maradhatott.

Vajdaságban az első korszerű állami levéltár alapítására az első világháború után, 1926-ban került sor, amikor a belgrádi Állami Levéltár kezdeményezésére Újvidéken is megalakult az Állami Levéltár.

A második világháború a kezdetleges levéltári állományvédelmi rendszert felborította, értékes dokumentumok ezrei vesztek el a háború viharában. Az iratanyag jelentőségét felismerve és annak további megsemmisítésének megakadályozása céljából, az új hatalom szervei a háború befejezése után olyan rendeleteket és előírásokat hoznak, amelyek biztosítják az intézmények és vállalatok irattári anyagának védelmét.[7]

Szabadkán a Városi Népfelszabadító Bizottság 1944 őszén kezdi meg működését. Fondjában (1946-tól a neve Városi Népbizottság), vannak olyan utasítások, amelyek szabályozzák az állami szervek[8] irattárainak a kezelését, a dokumentumok selejtezésének feltételeit és a történelmi jelentőségű iratok raktározását, közcélú használatát,[9] a vállalatok irattárainak rendezését, a levéltárak, a könyvtárak és a múzeumok anyagának védelmét. Ezek szerint már a levéltári körzetek kialakítása és a levéltári intézmények alapítása előtt is gondot fordítottak az iratanyag megőrzésére.

Levéltárak szervezése irányában tett első lépés a VAT Népképviselőháza Végrehajtó Főbizottságának Művelődésügyi Osztálya által 1946. november 2-án hozott 16800/1946. számú határozat volt, amely Vajdaságban 9 levéltári körzetet látott elő: Újvidéken, Zomborban, Szabadkán, Zentán, Kikindán, Becskereken, Versecen, Pancsován és Sremska Mitrovicán.[10] Ennek értelmében alakult meg Szabadka város és a Topolyai járás Levéltári Körzete. Ugyanezen határozat alapján minden levéltári körzetnek saját ún. megbízottja, vezetője volt. Ezt az állást Szabadkán Vojnić Hajduk Blaško[11] töltötte be. Kinevezését és munkakörét a VAT Művelődésügyi Kirendeltsége 1947. VII. 16-án kelt 11059 számú határozata[12] tartalmazza. A levéltári körzetek elsődleges feladata volt a fennálló viszonyok megvizsgálása, a levéltári anyag védelme és biztonságos raktározása érdekében helyiségek kialakítása, pénzügyi fedezet biztosítása és szakemberek foglalkoztatása.[13]naslovna 60

A vezetői állást 1948-tól dr. Prokes Mihály vette át, aki ezt a munkát önkéntes alapon végezte. A következő levéltári körzeti megbízott, irattáros, később levéltárvezető Rudić Ivan lett, aki jogász[14] volt. Ő készített először évi jelentést a Levéltár tevékenységéről, amit 1948. november 24-én terjesztett fel a Városi Népbizottság Végrehajtó Bizottságának.[15] 1948 végén, a Levéltári Körzet még csak egy kis helyiséggel rendelkezett a Városi Múzeum akkori épületében. A következő évben levéltári feladatok megvalósítására további két helyiséget biztosítottak.[16]

Ugyanezekben az években Újvidéken, Belgrádban és Dubrovnikban levéltárosi tanfolyamokat szerveztek, amelyeken Rudić Ivan is részt vett. Már akkor megállapították, hogy kevés a levéltárakban a minőségi munkához szükséges szakemberek száma.

1949 elején a levéltári körzetek levéltári központokká alakultak át. A Városi Népbizottság Végrehajtó Bizottsága 1949. február 16-ai átirata, amit a Levéltári Körzet irattárosának küldött, külön kihangsúlyozta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium határozatának meghozataláig a levéltári körzetek nem kezelhetők intézményként, azok továbbra is az illetékes városi népbizottságok művelődésügyi képviseleteinek a keretében és annak felügyelete alatt működnek.[17]

Vojnović Emil 1951. november 28-ától kapott megbízást a Levéltár vezetésére. Ettől kezdve fokozatosan növekszik a foglalkoztatottak száma is. A levéltárosok és más levéltári dolgozók generációinak köszönhetően pedig, a levéltári anyag a nyilvánosság és a tudományos kutatás rendelkezésére állhatott. Maga Vojnović Emil is számos tanulmányt írt és publikált.[18]

Levéltárunk, önálló intézménnyé 1952-ben vált Városi Állami Levéltár (Gradska državna arhiva) néven, a Szerb Népköztársaság Művelődésügyi Minisztériumának 32355/1952 számú és a Városi Népbizottság Végrehajtó Bizottságának 2173/1952 számú határozata alapján.[19]

 

Ebben a periódusban a Levéltár nagy hangsúlyt fordít a területén lévő iratanyag begyűjtésére. Megszervezi első levéltári kiállítását is, Szabadkán és Palicson. Az intézmény tevékenységéről szóló 1962-es jelentés külön kihangsúlyozta, hogy a levéltári anyag rendezett és a kutatók, ügyfelek rendelkezésére áll.

A Történelmi Levéltár (Istorijski arhiv) elnevezést intézményünk 1964-ben kapta a Szabadkai Járás Képviselő-testületének 05-7101/1964 számú határozata alapján.[20] Az alapító jogait és kötelezettségeit 1955 és 1965 között a szabadkai Járási Népbizottság, majd a Járási Képviselőtestület gyakorolta.

Idővel gyarapodott a dolgozók száma és az iratanyag mennyisége is. 1970-ben a Levéltárnak már 11 munkatársa volt, a levéltári anyag mennyisége pedig, 3454 ifm-t tett ki.[21]

Vajdaságban elsőként levéltárunk adta ki Levéltári Kalauzát, amely a Vajdasági Levéltár kiadásában jelent meg, 1970-ben Karlócán, a Vajdasági levéltári kalauzok kiadványsorozatban.[22] A szabadkai Kalauz 143 fond leírását tartalmazza, publikálása pedig, nagy lépést jelentett a levéltári tájékoztatás terén. A Kalauz, amit Vojnović Emil, Ulmer Gašpar, Dimitrijević Mirjana és Buljovčić Tereza készítettek, hiányosságai ellenére még ma is elsődleges levéltári segédletként használható.

1970 óta a levéltári fondok száma 482-re növekedett. Időközben, rendezésük folytán adataik is megváltoztak, ezért volt szükség egy javított és kiegészített Kalauz elkészítésére.

A Szabadkai Történelmi Levéltár iratok védelmére és megőrzésére létrehozott regionális intézmény, alapítói Szabadka, Topolya és Kishegyes községek. Illetékességi területe alapításától a mai napig változatlan maradt. A következő települések[23] tartoztak, illetve tartoznak bele:

Szabadka község területén: Alsótavankút (Donji Tavankut), Bajmok (Bajmok), Bácsszőlős vagy Királyhalma (Bački Vinogradi), Békova (Bikovo), Csantavér (Čantavir), Györgyén (Djurdjin), Felsőtavankút (Gornji Tavankut), Hadikörs (Mišićevo), Hajdújárás (Hajdukovo), Kelebia (Kelebija), Kisbosznia (Mala Bosna), Ludas (Šupljak), Meggyes (Višnjevac), Mérges (Ljutovo), Nagyfény (Stari Žednik), Palics (Palić), Szabadka (Subotica), Újfény (Novi Žednik), Zentaörs (Dušanovo, Bačko Dušanovo).

Topolya község területén: Andrásfalva vagy Bácsandrásfalu (Karađorđevo), Andrásmező vagy Bácsandrásmező (Tomislavci, régebben, Orešković), Angyalbandi vagy Andrástelke (Gornja Roglatica), Bajsa (Bajša), Bácsér (Krivaja), Bácskossuthfalva vagy Ómoravica (Stara Moravica), Bogaras (Bogaraš), Brazília (Bagremovo), Buránysor vagy Székelytornyos (Svetićevo), Cserepes (Bački Sokolac), Gunaras (Gunaroš), Kisbelgrád vagy Andrásföldje (Mali Beograd), Karkatúr vagy Adjisten (Mičunovo), Kočićevo (megszűnt), Istenáldás (Njegoševo), Pacsér (Pačir), Pannonia (Panonija), Pobeda (Pobeda), Rákóczifalu/Kavilló (Kavilo), Szurkos (Srednji salaši), Topolya (Bačka Topola), Völgypart (Obornjača), Zentagunaras (Novo Orahovo), Zobnatica (Zobnatica),

Kishegyes község területén: Bácsfeketehegy (Feketić), Kishegyes (Mali Idjoš), Szeghegy vagy Szikics (Lovćenac).

Az alapítói jogok és kötelezettségek 1955. augusztus 31-éig a szabadkai Városi Népbizottság, 1955. szeptember 1-jétől 1965. március 31-éig a Járási Népbizottság, illetve a Járási Képviselőtestület, 1965. április 1-jétől 1967. március 31-éig a tartományi Végrehajtó Tanács, majd pedig, Szabadka, Topolya és Kishegyes községek képviselő-testületeinek illetékességébe tartoztak.[24]

2010 végén a Levéltár nyilvántartásaiban 473 fond és gyűjtemény szerepelt, közülük 391 rendezett és 82 rendezetlen.[25] Raktáraiban 6535,77 iratfolyóméter levéltári anyag volt. Illetékességi területén 833 iratképző szerv irattárát tartotta nyilván és ellenőrizte.

A Levéltár szervezeti egységei a következők:

  1. Igazgatási és általános ügyek osztálya (ügyfélszolgálat, titkárság, számvevőség)
  2. A levéltári anyag levéltáron kívüli védelmének osztálya
  3. A levéltári anyag levéltári rendezésének és feldolgozásának osztálya
  4. Kutató és nyilvántartó-tájékoztató osztály

 

A Levéltár gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik. A könyvállomány 5056 könyvből áll, ami vétel, ajándék vagy csere által állandóan gyarapszik. A könyvek jelentős része helytörténeti vonatkozású. Szakfolyóiratokat és időszaki kiadványokat is gyűjt. Szép számmal vannak levéltári forrásokon alapuló kutatások eredményeként készült önálló kiadványok és tanulmányok is. A könyvek szerb, magyar, német, vagy latin nyelvűek.

Az intézmény jelenleg 20 dolgozót foglalkoztat.[26] A raktárhelyiségek összterülete 2805,90 m², melyek hét különálló épületben helyezkednek el, közülük az egyik Topolyán. A munkaszobák nyolc irodahelyiséget foglalnak el, az olvasóteremmel együtt területük 198,47 m². Az olvasóterem férőhelye 12 fő/kutató.[27]

A levéltári anyag rendezése és feldolgozása mellett a Levéltár feladatköréhez tartozik a levéltári forrásokon alapuló kutatómunka, a kutatási eredmények és a különböző levéltári segédletek publikálása, az iratok digitalizálása, valamint egyéb közművelődési tevékenység is, mint kiállítások rendezése és levéltári órák tartása.

A dolgozók magasabb szakképzettsége fellendítette a Levéltár kiadói tevékenységét. Levéltárosaink és több művelődési intézmény szakembereinek, valamint más kutatók levéltári kutatásainak eredménye több helytörténeti kiadvány megjelentetését, kiállítás szervezését tette lehetővé.[28]

EX PANNONIA 8

Az, EX PANNONIA című folyóiratát l996-ban indította el az intézmény, melynek fő- és felelős szerkesztője Veljanović Zoran igazgató volt, és eddig 14 száma jelent meg számos szakember közreműködésével. A folyóiratban különböző témakörhöz (történelem, közművelődés, szociológia, biológia, egészségügy, művészet) tartozó, helytörténeti jellegű szakmunka jelent meg.

Gludovac i Skulteti

A Levéltár kiadásában Szabadkán megjelent jelentősebb önálló kiadványok a következők:

KORENI 1. Svedočenje vekova. Pravni položaj i stanovništvo Subotice 1391–1828. GYÖKEREK 1. Évszázadok vallomása. Szabadka közjogi helyzete és lakossága 1391–1828. Ez a könyv Szabadka 600 éves jubileuma alkalmából készült 1991-ben két nyelven, MAGYAR László szerkesztésében. Fő- és felelős szerkesztője pedig, Dubajić Milan volt, a Levéltár akkori igazgatója.

– Ulmer Gašpar: Prosjaci u Subotici 1779–1848. (Szabadka koldusai). 1994.

– Ulmer Gašpar: Zanatstvo u Subotici 1686–1789. (Szabadka kézművesei, iparosai). 1995.

– Veljanović, Zoran: Mišićevo 1925–1996. (Adalék a falu monográfiájához). 1996.

– Veljanović, Zoran: Srpska čitaonica u Subotici 1862–1959. (A Szerb Olvasókör Szabadkán). A Sveti Sava szabadkai Szerb Művelődési Egyesülettel és az újvidéki Városi Könyvtárral közös kiadvány. 1998.

– ULMER, Gašpar: Kraljevski komesar Mihalj Irmenji u Subotici (1782–1788). (Ürményi Mihály királyi biztos iratai). Analitički inventar. Subotica, 2000.

– Dr. Libman, Emil: Istaknuti lekari Subotice 1792–1992 (Szabadka kiemelkedő orvosai). 2003.

– Mačković, Stevan: Industrija i industrijalci Subotice 1918–1941. (Szabadka gyáripara.) 2004.

– Dr. Libman, Emil: Lekarska društva u Subotici 1880–2005. (Orvosok egyesületei Szabadkán). 2005. A Vajdasági Orvosok Egyesülete és a Szerbiai Orvosok Egyesülete Szabadkai Fiókjával közös kiadvány.

– Mačković, Stevan (Fő- és felelős szerkesztő): 60 godina arhivske delatnosti Istorijskog arhiva Subotica – A Szabadkai Történelmi Levéltár 60 éves tevékenysége. 2007.

 

A levéltári ismertetők és tudományos-tájékoztató segédletek csoportjában több fond analitikus leltára is megjelent,[29] melyek közül különös figyelmet érdemelnek a királyi biztosok irataihoz készült ismertetők, analitikus leltárak és az iratok tartalmi kivonatai (analitikus leírása):

– Ulmer, Gašpar: Kraljevski komesar Ferenc Skulteti u Subotici 1819–1823. Analitički inventar. 1998.

– Ulmer, Gašpar– Pavić, Zorica: Kraljevski komesar Jozef Gludovac u Subotici 1788–1790. Analitički inventar. 2003.

A Levéltár eddigi sokrétű tevékenysége során számos szaktanácskozást és szemináriumot is szervezett, melyeken a hazai kollégák mellett külföldi vendégek is részt vettek. Jó együttműködést valósít meg a vajdasági és több hazai és külföldi levéltárral is. 2003-tól felvette a kapcsolatot az Állami Levéltárral Eszéken, Budapesten a Magyar Országos Levéltárral és Budapest Főváros Levéltárával, Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Levéltárral és Szegeden a Csongrád Megyei Levéltárral. A szakmai együttműködés keretében, kölcsönösen látogatják egymás rendezvényeit, és előadásokat tartanak.

 

LEVÉLTÁRI ANYAG

 

Levéltárunk anyagának egyszerűbb megismerése céljából, itt újból szükségesnek tartottuk néhány általános adat közlését.

Intézményünkben 473 fondot és gyűjteményt[30] őrzünk, melyek a város történetével kapcsolatos legkülönbözőbb témakörű iratokat tartalmazzák. Szabadka, Topolya és Kishegyes községek gyűjtőterületén 833 iratképző szervet és irattárukat tartjuk nyilván.[31]

Az itt őrzött levéltári anyag szerb, magyar, német és latin nyelven keletkezett. Az első világháború végéig az iratok nyelve latin, német és magyar, a két világháború között szerb illetve magyar, 1945 után viszont többnyire szerbhorvát.

A levéltári fondok proveniencája különféle, felosztása pedig, az iratképző tevékenysége alapján a következő:

Állami és közigazgatási szervek iratai

Jogszolgáltatási szervek iratai

Oktatási, tudományos és művelődési intézmények és szervezetek iratai

Gazdasági szervek és pénzintézetek iratai

Katonai szervek iratai

Társadalmi-politikai szervezetek iratai

Családi és személyi fondok

Gyűjtemények

A levéltári anyag, különböző korszakokban keletkezett. A Levéltár legrégibb oklevele a Szenczy család nemesi címereslevele 1658-ból való. A Tiszai határőrvidék idejéből (1686–1750) kb. tíz dokumentum maradt ránk.

A városi közigazgatást az iratokon keresztül, folyamatosan csak 1743-tól követhetjük nyomon. Ekkor, a katonai igazgatás megszűnése után Mária Terézia királynő városunkat Szent Mária szabadalmazott kamarai mezővárossá nyilvánítja.[32] Megalakulnak a Magisztrátus közigazgatási – polgári, gazdasági és törvénykezési – szervei is.[33] A város első rendszabályát, Statútumát, a Magisztrátus 1745-ben hozta meg.[34] Az 1779-es kiváltságlevéllel Szent Mária kamarai mezőváros megkapja a szabad királyi városi rangot és neve Maria Theresiopolis-ra változott.[35]

Az első szabadkai városháza 1751-ben épült, 4 helyiséggel rendelkezik, ezek közül az egyikben az archívum volt. Ettől kezdve a városi iratokat a városháza helyiségeiben őrizték, a második és harmadik városháza épületében is ugyanúgy. A mai, 1912-ben épült városháza felépítése óta, az iratok folyamatosan ugyanazokban a helyiségekben helyezkednek el.

A városnak az 1779–1849 közötti időszakból megőrzött iratainak mennyisége 4000 fascikulust tett ki.[36]

A városi közigazgatást 1850–1860 között Szabadka Város Polgármesteri Hivatalának (Bürgermeisteramt Königlichen Freistadt Mariatheresiopel), majd l861–1918 között Szabadka Város Tanácsának iratain keresztül követhetjük nyomon. Az első világháborút követően az 1918–1941-ig terjedő időszakét a Városi Elöljáróság, a Szenátus (Senat grada Subotice/Gradsko poglavarstvo), az 1941–1944 közöttit Szabadka Thj. Város Polgármesteri Hivatalának irataiban kutathatjuk, az 1944 és 1955 közöttieket pedig a Városi Népbizottság (Gradski narodni odbor) irataiban. A városi közigazgatás legújabb időszakához tartozó szervek iratai 1975-ig vannak a Levéltárban.

A fentiek mellett ugyanolyan jelentőséggel bírnak a tudományos kutatás számára a királyi biztosok (1782–1845), a főispánok (1887–1918), a törvényszékek, bíróságok iratai is, valamint a felekezeti anyakönyvek (1839–1895), térképek, tervrajzok és oklevelek (1658–1845) gyűjteményei.

Legterjedelmesebb fondunk a Szabadka Sz. Kir. Város Tanácsának iratai (1861–1918), 4462 raktári egységgel ami 487,33 ifm-t tesz ki.

A Levéltárban őrzött fondok többsége a második világháború után, a szocializmus és önigazgatás idejében keletkezett.

Jelentőségük szerinti besorolás alapján[37] a fondok lehetnek kiemelten jelentősek, nagy jelentősséggel bírók és általános jelentőségűek.

Levéltárunk kiemelten jelentős fondjai:

hp photosmart 720

hp photosmart 720

  1. 261 Szent-Mária (korábbi néven Szabatka) Kiváltságos Királyi Kamarai Mezőváros Magisztrátusának iratai (1743–1779);
  2. 272 Szabadka (Maria Theresiopolis 1838-ig) Szabad Királyi Város Tanácsának iratai (1779–1849);
  3. 71 A Hadikár Megállapító Járási Bizottság iratai – Szabadka (1945–1946);
  4. 69. A Hadikár Megállapító Városi Bizottság iratai – Szabadka (1945–1946);
  5. 385 A Hadikár Megállapító Városi és Járási Bizottság iratai – Szabadka (1946–1947);
  6. 283 A Városi Földmérő Hivatal iratai – Szabadka (1965-től );

F: 377 A Kataszteri Hivatal iratai – Szabadka (1945–1965);

  1. 166 A Szabadkai Katonai Városparancsnokság iratai – Szabadka (1944–1945);
  2. 284 A Katonai Állomás iratai – Pacsér (1944–1945);
  3. 348 A Katonai Állomás iratai – Ómoravica (1944–1945);
  4. 20 Szabadka Város Visszaállított Törvényszékének iratai – Szabadka (1861–1871);
  5. 23 A Szabadkai Királyi Törvényszék iratai – Szabadka (1872–1918);
  6. 45 A Kerületi Bíróság iratai – Szabadka (1919–1941);
  7. 86 A Kerületi Bíróság (Szabadkai Királyi Törvényszék) iratai – Szabadka (1876–1959);
  8. 419 A Körzeti Gazdasági Bíróság iratai – Szabadka (1954-től;
  9. 60 Szabadka Thj. Város Polgármesteri Hivatalának iratai – Szabadka (1941–1944);
  10. 1 A Bajsai Vojnich család iratai – Szabadka [1235] (1644–1946); F. 179 Iványi István által Szabadka város monográfiájához kigyűjtött iratok gyűjteménye (1724–1783);
  11. 271 Szabadka Város Titkos Levéltára (1700–1904);
  12. 275 Tervrajzgyűjtemény – Szabadka (1844–1989);
  13. 216 Lifka Erzsébet iratainak gyűjteménye – Szabadka (1882–1981).

A kutatók is ezeket a fondokat kutatják a leggyakrabban.

DSCF5273

A szabadkai levéltári anyag iránt nagy az érdeklődés a kutatók körében, főleg a korai időszak iratait keresik. Ezért majd a Kalauz II. részében is külön figyelmet fogunk fordítani ezeknek a fondoknak és gyűjteményeknek a bemutatására.[38]

A kutatók gyakran használják még a következő fondok iratanyagát is: F. 451 Egyházi anyakönyvek gyűjteménye (1687–1949); F. 47 A Városi Elöljáróság/Szenátus iratai – Szabadka (1918–1941); F. 68 A Városi Népbizottság iratai – Szabadka (1944–1955); F. 228 A Jogi Kar iratai – Szabadka (1920–1941); F. 3 Térképgyűjtemény (1770–1948); F. 24 Szabadka Sz. Kir. Városi Bel- és Külterületi Községi Elemi, Általános és Gazdasági Iskolák Anyakönyveinek Gyűjteménye (1871–1946).

A Levéltárba látogató kutatók és ügyfelek, jogi személyek és magánszemélyek is a levéltári kalauzok, raktári jegyzékek útján tájékozódhatnak az iratanyagról. A szervtörténetek, a fondismertetők és a levéltári anyag alapján írt tanulmányok mellett, a levéltári szakkönyvtár is rendelkezésükre áll, ahol a tudomány minden ágára kiterjedő adatokat találhatnak.[39]

A levéltári anyag rendezése és feltárása, segédletekkel való ellátottsága a korábbi és jelenlegi alkalmazottak munkájának köszönhető és kétségtelenül hozzájárult az őrzött kulturális értékek védelméhez, megőrzéséhez, kutathatóságához, és a különböző célból végzett kutatómunka céljait szolgálja. Ilyen céllal és rendeltetéssel készült a Levéltár legújabb Kalauza is.

ÚTMUTATÓ A KALAUZ HASZNÁLATÁHOZ

A Szabadkai Történelmi Levéltárban őrzött fondokat tartalmazó Kalauz két kötetben fog megjelenni. Ez az első kötet, 220 fond bemutatását foglalja magában.

A levéltári nyilvántartások vezetésével kapcsolatos előírásokkal összhangban, a Kalauzban szereplő fondok számai megegyeznek a Levéltár fondjainak a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő számával. Minden fond leírása a szerbiai levéltári kalauzok kidolgozásához készített Utasítás[40] és a vajdasági levéltárak levéltári kalauzainak formai követelményeit szabályozó Utasítás[41] alapján készült. A fondok bemutatása a következő elemeket tartalmazza:

A cím: a fond törzsszáma, elnevezése, az iratképző székhelye, működési ideje, valamint a levéltári anyag évköre. A fond általában az iratképző szerv utolsó elnevezését, vagy azt a nevet kapja, amelyiket a leghosszabb ideig használta. A fondok nevét magyarul és szerbül is közöljük, ez utóbbit zárójelben. Ha ettől eltérő, elsőként az eredeti, másodikként a fond hivatalos, hatályban lévő elnevezését is megadjuk. Az iratképző szerv működésének évköre – alapításának és megszűnésének évei – zárójelben szerepel. Ha a szerv kialakulása előtti vagy megszűnése utáni évekből is található irat, akkor zárójel nélkül jelöljük az elő- illetve az utóévet. Egyes fondok elnevezése melletti csillag a fond 1970-ben megjelentetett, régi elnevezését tünteti fel.

Alapadatok a fondról című részben megadjuk az iratanyag terjedelmét, nyelvét, rendezettségi fokát, közöljük, hogy milyen segédletek készültek hozzá. Jelentőségük szerinti besorolásukat csak a kiemelt és nagy jelentőséggel bíró fondoknál tüntetjük fel.

A levéltári anyag tartalma

A fondban milyen típusú iratok, irategyüttesek, és milyen adatok találhatók.

Az iratképző története

A szerv alakulásáról és megszűnéséről, szervezeti változásairól, feladatairól és tevékenységéről, stb. tájékoztat.

A fond története rész, azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a fond levéltárba való átvételéről, iratmennyiségéről és annak selejtezéséről, rendezési folyamatáról és rendezése utáni mennyiségéről, állományvédelmi intézkedésekről szólnak.

Az iratanyag megőrzöttségének szintje – tájékoztat az iratok és könyvek (kötetek, korabeli segédletek) teljességéről/hiányáról.

A LEVÉLTÁRI KALAUZ elején van a Tartalom, majd az Előszó a Bevezetővel, a Szabadkai Történelmi Levéltár története, a Levéltári anyag, az Útmutató a Kalauz használatához és a Rövidítések jegyzéke című fejezetek sorakoznak.

A Kalauz végén található A fondok rendezési elv (klasszifikációs séma) szerinti összeírása[42] című fejezet, ahol a fondok tevékenységük típusa alapján fő- és alcsoportokban, ezeken belül pedig, törzskönyvi számuk sorrendjében vannak felsorolva. A felosztás bemutatása után a Névmutató, majd a Helynévmutató következik.

A rendezett levéltári anyag, kutatási és más célra is, mindenki számára hozzáférhető. A levéltári anyag a Levéltár olvasótermében kutatható, az ügyfelek pedig, a Levéltár titkárságán intézhetik különböző tárgyú személyes ügyeiket. Az érdekeltek a Levéltárat a 024/524-033 telefonon érhetik el, munkanapokon 6,30–14,30 óráig. Az intézmény honlapja a www.suarhiv.rs címen található, így az érdeklődők a világhálón keresztül is tájékozódhatnak a Levéltárról.

Kutatóink figyelmébe ajánljuk szakkönyvtárunk gazdag állományát is helytörténeti könyveivel, jogi és levéltári szakirodalmával, melyeket szintén a Levéltár olvasóteremében tanulmányozhatnak.

 

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

  1. csomó
  1. doboz

fasc.                 fasciculus, köteg, nyaláb

  1. iratborító

ics.                   iratcsomó

ifm.                  iratfolyóméter

igy.                  iratgyűjtő (regisztrátor)

JKMSzT           Jugoszláv Központi Munkás és Szakszervezeti Tanács

  1. könyv

Sz. Kir.            Szabad Királyi

SzDNSzSz       Szerbia Dolgozó Népe Szocialista Szövetsége

SzTL                Szabadkai Történelmi Levéltár

THJ., Thj.        törvényhatósági jogú

TMASZ            Társultmunka Alapszervezete

A REGISZTRATÚRA JELLEGŰ FONDOK,

CSALÁDI ÉS SZEMÉLYI FONDOK,

GYŰJTEMÉNYEK

vodic_hu-21

 

 

 

[1] 1. Vojnović, Emil – Ulmer, Gašpar – Dimitrijević, Mirjana – Buljovčić, Tereza: Naučno-obaveštajna sredstva o arhivskoj gradji u arhivima Vojvodine 4. Sveska 1, Istorijski arhiv Subotica. Vodič kroz arhivske fondove. Izdanje Arhiva Vojvodine. Sremski Karlovci, 1970. (A továbbiakban: SzTL Vodič kroz arhivske fondove. 1970.)

  1. Lalić, Sredoje (Glavi i odgovorni urednik): Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odeljenjima u SFRJ. 3. – SAP Vojvodina, Savez društava arhivskih radnika Jugoslavije. Beograd, 1977. (A továbbiakban: Lalić, Sredoje (Uredn.): Arhivski fondovi i zbirke, 3. SAP Vojvodina 1977.) 247–261. A szabadkai részt Ulmer Gáspár készítette.

 

[2] FODOR István – APRÓ Erzsébet: A Kárpát-medence levéltári forrásai I. Fond- és állagjegyzékek 3. A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig. Budapest, 2008. 171–203. (A továbbiakban: FODOR István – APRÓ Erzsébet: A vajdasági levéltárak fondjai és állagai 1918-ig. 2008.)

FODOR István (Szerk.): Fondjegyzék a Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához. Zenta–Szeged. Spisak fondova za proučavanje Vojne uprave za Banat, Bačku i Baranju. Senta–Segedin (A továbbiakban: Fondjegyzék a Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához. Zenta–Szeged ), 2012. 87–91.

[3] Az intézmény 2010. évre vonatkozó jelentése alapján.

[4] Uputstvo za izradu Vodiča kroz arhivsku građu Srbije je donela Redakcija „Vodiča kroz arhivsku građu Srbije“ 26. decembra 2002. godine. Sastavni delovi ovog Uputstva su Uputstva za arhive na užoj teritoriji Srbije i Vojvodine. Izmene u uputstvima izvršena 20. 06. 2007. godine koje je doneto na osnovu čl. 20 Pravilnika o radu Redakcije Vodiča kroz arhivsku građu Srbije Redakcija donosi „Uputstvo za izradu Vodiča kroz arhivske fondove za arhive u Vojvodini“ (A továbbiakban: Uputstvo za izradu Vodiča 2002.)

[5] Registar arhivskih fondova i zbirki.

[6] Szabadkai Történelmi Levéltár (a továbbiakban: SzTL) kiállításának katalógusa: 1751 – 1828 – 1910 изложба СУБОТИЧКЕ ГРAДСКЕ КУЋЕ – izložba SUBOTIČKE GRADSKE KUĆE – SZABADKAI VÁROSHÁZÁK kiállítás. Суботица – Subotica – Szabadka 2010. 6. és 15.; (A továbbiakban: SzTL Szabadkai városházák. 2010.)

Iványi István: Szabadka szabad királyi város története. II. Szabadka, (A továbbiakban: Iványi István: Szabadka története II. 1892.) 4.

Magyar László: A szabadkai levéltár története a Monarchia összeomlásáig. In: Három kincsestár. Szabadka. Életjel miniatűrök 40. 1985. 10.

[7] 1945. február 20-án Jugoszlávia Népfelszabadító Bizottságának rendeletei (amelyek szerbhorvát nyelven jelentek meg): A kulturális emlékek és régiségek védelméről szóló rendelete. DFJ Hivatalos Lapja, 10/1945. szám; illetve 1946-ban: Rendelet a múzeumok, a műemlékvédelem, a levéltárak és a könyvtárak ideiglenes megszervezéséről. In.: FODOR István – MOLNÁR Tibor (Szerk.): A zentai Történelmi Levéltár. Zenta, 2003. 15.

[8] SzTL F. 68 Mutató 1946-ból, I. 172/1946.

[9] SzTL F. 68 Mutató 1946-ból, II. 2315/1946.

[10] SzTL Irattár, 67. doboz 6/1947.

[11] Mačković, Stevan: A levéltár története és tevékenysége 1946/1947–2007. In.: 60 godina delatnosti Istorijskog arhiva Subotica – A Szabadkai Történelmi Levéltár 60 éves tevékenysége, Суботица – Subotica – Szabadka 2007. 11. és 70.

(A továbbiakban: Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007.)

[12] SzTL Irattár, 67. doboz 6/1947.

[13] SzTL Irattár, 67. doboz 9/1947.

[14] Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007. 45. és 99.

[15] SzTL Irattár, 67. doboz 22/1948.

[16] Lenin park 11., majd Engels utca 9. Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007. 13. és 71.

[17] SzTL Irattár, 67. doboz 15/1949.

[18] Vojnović, Emil (1910–1986), jogász diplomát Szabadkán szerzett, levéltárvezető 1951–1973 között. Néhány tanulmányának (szerb nyelven jelentek meg) címe: Az Állami Levéltár Szabadkán (Gradska državna arhiva u Subotici); Az Állami Levéltár kalauza (Opšti inventar Državne arhive u Subotici); Selejtezéseinkkel kapcsolatos észrevételek (Neka zapažanja o problemu škartiranja kod nas); A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság levéltári szolgálata az utolsó évtizedben (Razvitak arhivske službe FNRJ za poslednjih deset godina)-/1956/; A Magyar Országos Levéltár 200. évfordulója (200 godina Nacionalnog arhiva Mađarske); A népbizottságok irattári anyagának selejtezése (Škartiranje registraturskog materijala narodnog odbora), stb. Ezek a munkák különböző szakfolyóiratokban jelentek meg. Lásd: Matijević, Zolna: Adalékok Vojnović Emil bibliográfiájához (Prilozi za bibliografiju Emila Vojnovića). In.: Ex Panonia 1. Subotica, 1996. 193–194.

[19] Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007. 13. és 72.

[20] Lalić, Sredoje: Arhivski fondovi i zbirke, SAP Vojvodina. Beograd, 1977. 249.

[21] Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007.16. és 74.

[22] Veljanović, Zoran – Segedinčev, Tatjana: Scriptura de Archivo. Arhivski glasnik, informativni bilten Društva arhivista Srbije, br. 6. Beograd, (A továbbiakban: Veljanović, Zoran – Segedinčev, Tatjana: Scriptura de Archivo.) 2009. 22–24.

[23] SzTL Vodič kroz arhivske fondove. 1970. XVIII.; Illetve 2013-ban az Észak-Bácskai körzet települései:

http://vajdasag.rs/%C3%89szak-B%C3%A1cskai_k%C3%B6rzet

24 Lalić, Sredoje: Arhivski fondovi i zbirke, SAP Vojvodina. 1977. 249.

[25] SzTL A Levéltár 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés.

[26] SzTL A Levéltár 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés.

[27] SzTL A Levéltár 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés.

[28] Néhány ilyen kiadvány: 100 godina obrazovanja učitelja – A tanítóképzés 100 éve. Subotica 1871–1971 Szabadka. Izložba – Kiállítás. Katalog – Katalógus. 1972. – A kiállított tárgyak a Tanítóképző, a Történelmi Levéltár, a Városi Könyvtár tulajdonát képezik. (Izloženi eksponati svojina su Učiteljske škole, Istorijskog arhiva, Gradske biblioteke.); PÁLINKÁS József: Szabadka népoktatása 1687–1918. Életjel könyvek 3. 1974.; SZEKERES László: Szabadkai helynevek. Életjel könyvek 6. Szabadka, 1975.; Dr. HEGEDŰS Antal–SZABÓ József (Szerk.): GYMNASIUM 1747–1997. Bácsország könyvek 2. Szabadka, 1977.; MIKOVIĆ, Milovan (Szerk.): Crveni krt u Subotici – A Szabadkai Vöröskereszt 1886–1986. Subotičke novine, Subotica, 1986.; VUJNOVIĆ PRČIĆ, Gordana – VUJKOVIĆ LAMIĆ, Viktorija: Zgrada subotičkog pozorišta. Subotica, 1992.; MAGYAR László: MILKÓ IZIDOR ÉS KÖNYVTÁRA. Levéltári dokumentumok. Életjel könyvek 72. Szabadka, 1997.; MAGYAR László: IRATVALLATÓ. Egy levéltáros írásaiból. Életjel könyvek 77. Szabadka, 1999.

[29] Mačković, Stevan: SzTL 60 éves tevékenysége. 2007. 63–65.

[30] SzTL A Levéltár 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés.

[31] SzTL A Levéltár 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés.

[32] Mgr. DOBOS János: Diplomatičko-kodikološki prikaz privilegije komorske varoši Sent Marija iz 1743. godine. Szent Maria kamarai mezőváros 1743. évi királyi kiváltságlevelének paleográfiai-oklevéltani bemutatása. In.: MAGYAR László (Szerk.): KORENI 1. Svedočenje vekova. Pravni položaj i stanovništvo Subotice1391–1828. GYÖKEREK 1. Évszázadok vallomása. Szabadka közjogi helyzete és lakossága 1391–1828. (A továbbiakban: KORENI – GYÖKEREK 1.) Subotica–Szabadka, 1991. 53–59.

[33] Veljanović, Zoran: Pro Arhivo – De Arhivo, Rukovet, časopis za književnost, umetnost i kulturu, br. 4–5–6. Subotica, (A továbbiakban: Veljanović, Zoran: Pro Arhivo – De Arhivo.) 1997. 47.

Lásd még: VOJNOVIĆ, Emil: Organizacija mesne vlasti 1743–1918 u Subotici. – Szabadka helyhatósági szervezete az 1743–1918-ig terjedő időszakban. In.: KORENI – GYÖKEREK 1. Subotica–Szabadka, 1991. 113–126.; MAGYAR László: Városigazgatás 1428–1918. In.: MAGYAR László–SZABÓ József (Szerk.): Szabadka igazgatástörténetéből 1428–1918 (A polgármesterek névjegyzékével 1796–1996). Tanulmányok, dokumentumok. (A továbbiakban: Városigazgatás 1428–1918. Szabadka, 1999. 65–106.

[34] MAGYAR László: Statut – Rendszabály; ULMER, Gašpar: O gradskom statutu iz 1745. godine. A város 1745. évi rendszabálya. In.: KORENI – GYÖKEREK 1. Subotica–Szabadka, 1991.73–75. és 77–81.

[35] ULMER, Gašpar: Privilegija slobodnom kraljevskom gradu Marija Tereziopol iz 1779. godine. Szabadka 1779. évi kiváltságlevele. In.: KORENI – GYÖKEREK 1. Subotica–Szabadka, 1991. 81–102.

Mgr. DOBOS János: Gradska privilegija Subotice (Paleografsko-diplomatski prikaz). Szabadka városi kiváltságlevele (Paleográfiai-oklevéltani bemutatás). In.: KORENI – GYÖKEREK 1. Subotica–Szabadka, 1991. 103–111.

[36] Veljanović, Zoran: Pro Arhivo – De Arhivo. 1997. 47.

Az iratanyag terjedelme 287,20 ifm. (1155 kötet és 2003 doboz). Lásd: F. 272 Magistrat slobodnog kraljevskog grada Subotica (Magistratus Liberae et Regiae Civitatis Maria-Theresiopolis; Szabadka Szabad Kir. Város Tanácsának iratai. (1770) 1779–1848 (1850). In.: FODOR István – APRÓ Erzsébet: A vajdasági levéltárak fondjai és állagai 1918-ig. 2008. 173–181.

[37] A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye (A továbbiakban: Službeni glasnik Republike Srbije) 42/1998. szám. A kilencvenes évek közepén, a Szerb Köztársaság területén működő levéltári szolgálat és a levéltárak újjászervezése folyamán sor került a fondok és gyűjtemények összeírására és jelentőségük szerinti besorolására. A regionális és tartományi levéltárak ajánlata alapján a Szerbiai Levéltár Szakbizottsága 1996–1997-ben elrendelte a fondok jelentőségük szerinti felosztását.

[38] Veljanović, Zoran – Segedinčev, Tatjana: Scriptura de Archivo. 2009. 24.

[39] Uo.

[40] Az utasítás módosítása 2007. 06. 20-án volt. (Uputstvo za izradu Vodiča kroz arhivske fondove za arhive u Vojvodini. 2002.)

[41] A levéltári kalauzok formai követelményeinek módosítása 2008. 06. 16-án volt. (Uputstvo za izradu Vodiča. 2002. Ovo Uputstvo dobija manje izmene u tehničkom izgledu Vodiča).

[42] Lalić, Sredoje: Arhivski fondovi i zbirke, SAP Vojvodina. 1977. 25–28. Klasifikaciona šema.; FODOR István – APRÓ Erzsébet: A vajdasági levéltárak fondjai és állagai 1918-ig. 2008. 13–16. Klasszifikációs séma, a fondok rendezési elv szerinti felosztása.

%d bloggers like this: